A régió: Erősségek és gyenge pontok

Az egy főre jutó GDP tekintetében az osztrák-magyar határrégió egésze jelentős növekedési potenciált mutat. Ausztria Uniós csatlakozása, valamint az Ausztria-Magyarország INTERREG – PHARE CBC program kezdete óta a régió, Bécset leszámítva, az európai átlagnál gyorsabban fejlődik. Léteznek azonban jelentős regionális különbségek: számos indikátor utal észak-déli fejlődési tengelyre, mások kelet-nyugat irányú regionális különbséget mutatnak.

A régió területi rendszere egyszerre kiegyenlített és kiegyenlítetlen. Kiegyenlített azért, mert a nagyobb városok egyenletesen oszlanak el észak és dél között. A kiegyenlítetlenség oka, hogy Bécs, mint az egyetlen metropolisz, a határrégió északi csücskében található és kevés hatással van a déli részekre, melyekre inkább Graz gyakorol nagyobb hatást. Sőt, mi több, a városok mérete lakosságszám tekintetében északról délre haladva csökken.

A régió északi részében a népesség növekedéséből és a bevándorlásból adódóan pozitív demográfiai fejlődés mutatkozik. Ez a fejlődés magával hozza a munkaerőpiac növekedését, valamint egyre növekvő keresletet magasabb szintű szolgáltatások, így például a felsőoktatás, egészség és wellness valamint a minőségi termékek, például bio-élelmiszerek iránt. Ugyanakkor a régió déli része az elvándorlás és népességcsökkenés következtében negatív demográfiai fejlődést mutat, s ez is hozzájárul a csekély gazdasági növekedést mutató vidéki régió kialakulásához. Ez egyrészt a fő fejlődési tengelytől való távolságra, másrészt a népesség elöregedésére vezethető vissza, s ez utóbbi magában hordozza a kedvezőtlen trendek felgyorsulásának veszélyét is.

A határrégióban több téren is pozitív gazdasági fejlődés tapasztalható: erősségei közé tartozik a növekvő KKV szegmens, mely a régió egészében található vállalkozások számában mérhető, dinamikus szolgáltatói szektor, jól képzett munkaerő, a vállalkozásra alkalmas terület széles kínálata, tudásalapú közvetítő éa és transzfer intézmények (innovációs és technológiai központok, kompetenciaközpontok, Regionális Fejlődési Ügynökség), feltörekvő gazdasági klaszterek, határokon átnyúló hálózati tevékenységek, valamint értékes mezőgazdasági területek.

Vannak trendek, mint például a krízisszektorokban (acél, textil, cipő és élelmiszeripar) található vállalkozások magas száma, a KKV-k elégtelen együttműködése, a Bécsi munkaerőpiactól való túlságos függés, valamint a hiányos mezőgazdasági struktúrák hátráltatják a gazdasági fejlődést a határrégióban. A határ magyar oldalán számos egyéb probléma, mint például munkaerőpiaci szerkezeti problémák, hiányos szennyvíz és hulladékkezelés nehezíti a helyzetet.

A határrégió

előző oldal | következő oldal